Az érintésvédelem szükségessége:
Az érintésvédelem- mai szóhasználattal: közvetett érintés elleni védelem- azokat a műszaki intézkedéseket jelent, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg.
A közvetlen érintés elleni védelem pedig az aktív (üzemszerűen feszültség alatt álló) részek megérintését akadályozza meg.
A szakmai köznyelv – hagyományosan – a közvetetett érintés elleni védelmet nevezi röviden érintésvédelmek.
Az érintésvédelem tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelmére szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti.
A fentiekre való tekintettel szükséges az időszakos érintésvédelmi ellenőrzéseket és felülvizsgálatot elvégezni.
Az érintésvédelem ellenőrzésére és felülvizsgálatra vonatkozó gyakoriság:
Érintésvédelem.
Az érintésvédelem ellenőrzését és a felülvizsgálatot a 8/1981.(XII.27) IpM rendelet és a 10/2016.( IV.5.) NGM rendeletek írja elő.
Részletek a 10/2016. ( IV. 5.) NGM rendeletből.
19.§. ( 1 ) alapján a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés ( a továbbiakban: villamos berendezés ) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
( 2 ) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés:
-
létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
-
érintésvédelmének hibájára, vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
-
minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként;vagy
-
jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.
( 4 ) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendő.
( 5 ) Működési próbát kell végezni:
-
áram-védőkapcsolón háromhavonta
-
ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón telepítésekor és azt követően havonta.
( 6 ) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
-
kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
-
a Kommunális- és lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII.27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként;
-
egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.
( 7 ) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább 3 évente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.
( 8 ) A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, amely tartalmazza:
-
hogy a felülvizsgálat mely berendezéskre terjedt ki;
-
a vizsgálatot végző felelős személy nevét és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítvány számát;
-
hogy milyen ok miatt került sor a vizsgálatra;
-
hogy mikor végezték a vizsgálatot és
-
az irat végén a hitelesítést, amely a dátumot és a vizsgálatot végző aláírását foglalja magába.
( 11 ) Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni.
Vállalom:
Lakások, Társasházak, Irodaházak, Műhelyek, Ipari létesítmények elektromos hálózatánál az érintésvédelem felülvizsgálatát.
EPH kialakítás vizsgálata jegyzőkönyvkészítés.
Szabványossági felülvizsgálatok és szerelői ellenőrzések elvégzése.
A felülvizsgálat eredményéről két példány hitelesített Minősítő iratot készítek.
Mobil:+36/20-3347982